Bizonyára az Olvasók közül is sokan hallották már a mondást: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” Tőlem azonban nem áll távol az a személet sem, mely szerint örökségként tekinthetünk a Földre, a teremtett világra. De vajon min múlik, hogy ki hogyan bánik az örökségével, mennyire tudatos környezete védelmében? Izgalmas kérdés, hogy hogyan, milyen módszerekkel védjük a bolygónkat, de ugyanilyen izgalmas, hogy milyen örökséget kaptunk a családunktól iránytűként a Föld megóvásához.
A témáról ezúttal egy fiatal házaspárral, a 27 éves Sárával és Zoltánnal beszélgettem, akik életkoruknál fogva közbülső láncszemnek tekinthetők a múlt és a jövő nemzedékei között, másrészt korunk gyermekeiként megkerülhetetlen számukra a környezet védelme, amelyben otthonosan mozognak.

Zoli és Sári közös életében mindig is fontos szerepet játszott a környezettudatosság. Eddigi közös életük – otthonuk helyszínét illetően – két településhez kötődik. Budapest 3. kerületében tudatos erőfeszítéseket tettek, hogy amit a társasházi életmód lehetővé tesz, azt megtegyék környezetük védelmében. Eljártak a békásmegyeri és a Lehel téri piacra; hentestől vásároltak; amit lehetett, azt saját edényeikben vitték haza, a zöldségeket-gyümölcsöket pedig csomagolásmentesen kérték. Csomagolás tekintetében a rossz példa Sára számára Hollandia, ahol egyetemistaként egy évet töltött. Ugyan fejlett a kerékpáros közlekedés kultúrája, viszont az élelmiszerüzletekben a zöldséges pultok roskadoztak az előrecsomagolt, kis kiszerelésű termékek alatt, pl. egy-egy szem meghámozott, felszeletelt krumpli volt vákumfóliázva.
Amikor érdeklődöm, hogy baráti körük is ilyen környezettudatos-e, arról számolnak be, hogy barátaiknak is fontosak a fenntartható gazdaság, a természetvédelem szempontjai. Sári barátnői is szatyorral járnak vásárolni, s szappant használnak tusfürdő helyett stb., tehát egyértelmű a tendencia.
Nagyvárosból kisvárosba
Csillaghegyi lakosként szerettek volna becsatlakozni a békásmegyeri közösségi kert felhasználó közé, ahol közösségi komposzt, közös veteményes is várta a helyieket, de mire odajutottak, bezárt a hely.
Sári és Zoli ma egy dunántúli kisvárosban él, ahonnan tömegközlekedéssel járnak be munkahelyükre. Miközben felújítják a nemrégiben vásárolt családi házat, igyekeznek nemcsak továbbvinni, hanem bővíteni is környezettudatos eszköztárukat: „Kezdetben mosódiót használtunk, most magunk készítünk környezetbarát mosószert, ami még gazdaságilag is kifizetődik” – meséli Zoli; kettejük közül ő volt az, aki a textilzsebkendő használatát kezdeményezte, s azóta száműzték a papírzsepkendőt a mindennapokból. Készítettek már naptejet s számos egyéb terméket is. Flakonos tusfürdő helyett szappant használnak környezetbarát csomagolása és vegyszermentessége miatt. A sampont is leváltották samponszappannal. Azt pedig már Sáritól tudom meg, hogy a női intimtermékeknek is létezik környezetbarát változata (betétek, intimkehely).
Vajon mi változott a kertes házba való költözéssel? Termő gyümölcsfáik árnyékából válaszolják: „Vettünk három mindent elnyelő komposztládát, van olyan barátunk, aki hozzánk hozza komposztálni a kávét társasházi lakásából.” Az inspiráció kölcsönös: Zoli viszont barátjától leste el, hogyan lehet egy olyan férfias tevékenység, mint a borotválkozás, környezettudatosabb: a villanyborotváról áttért a pengés változatra, amelyben csak a zsilettet kell időnként cserélni, mint ahogyan nagyapáik tették.
Tudtad? Az értékeinket gyermekként a családunktól vesszük át a családi hiedelemrendszer részeként. Hogyan hozhatjuk felszínre az értékeinket? Elég, ha arra gondolunk, mi volt az a néhány mondat, amelyet édesanyánk vagy édesapánk szájából gyakran hallottunk például a környezet vagy a takarékosság témakörében. Amikor erre kérdeztem rá, Sári fülében azonnal felcsendült az intelem: „Ne szemetelj az erdőben!” Ugyanígy segítenek értékeink feltérképezésében családunk kedvenc közmondásai is. Vajon ha környezettudatosságról van szó, mi igaz családunkra? Egy fecske nem csinál nyarat, vagy inkább sok kicsi sokra megy?
Áramlás gyökerek és ágak között
Ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy szüleik, nagyszüleik mit adtak hozzá környezettudatos énük kialakításához. Sári édesapját említi, aki szülővárosa természetjáró egyesületének vezetőjeként a természet szeretetére, megóvására tanította. Emellett eleven emléke, amikor édesapja szülővárosának önkormányzati képviselőjeként részt vett abban a projektben, melynek során ötszáz háztartást láttak el komposztládákkal.
Zoli pedig arra emlékszik vissza, hogy szüleinél az értékes és még felhasználható hulladék nem végezte a kukában akkor sem, amikor a szervezett szelektív hulladékgyűjtés még nem létezett. „Tulajdonképpen a nagyszüleim is körforgásos gazdálkodást végeztek anélkül, hogy így nevezték volna, náluk sem ment soha semmi kárba. A komposzt sem újdonság, már a nagymamámnál is volt…”
HÉV-vel egy tudatosabb-zöldebb esküvőre
Sáriék polgári esküvőjüket Budapesten tartották, amelyre HÉV-vel érkezett az ifjú pár. „Az esküvői meghívót újrahasznosított barna papírra nyomtattuk; a dekorációhoz befőttesüvegeket használtunk, fakorongokon álltak a díszek, azokat használtan vettük, s mi is továbbadjuk egyik barátnőmnek. Az átlátszó borosüvegek Zoliék padlásáról kerültek elő. Ezekbe borostyán és rezgő került a szüleink udvarából – meséli Sári. – Az esküvői ruhát is »használtan« vettem, noha még rajta volt a címke. Ezért az Orsay-konfekcióruháért 25 000 forintot fizettem, míg egy egyedi esküvői ruha vásárlása vagy bérlése többszöröse lett volna ennek. Az esküvőn vendégajándékként mindenkit megajándékoztunk egy csomag virágmaggal: napraforgó-, hajnalka-, körömvirág– és sóvirágmagokkal. Már többen örömmel értesítettek bennünket, hogy kinyíltak a virágok, és ezáltal is emlékeznek a mi nagy napunkra.”
Tudtad? Családunk nem pusztán az értékeit adja át nekünk, hanem nagyon gyakran kisebb-nagyobb, látható vagy éppen láthatatlan küldetéseket is. „Ne szemetelj az erdőben!” – Ez a mondat Sárit és Zolit nemcsak arra indítja, hogy ők maguk ne szemeteljenek, hanem időnként – kisebb, de annál fontosabb küldetéssé terebélyesedve – arra is ösztönzi, hogy egy szemeteszsákkal induljanak sétálni, ami aztán igencsak gyorsan megtelik a mások által szétszórt szeméttel. Ne feledjük, hogy a gyermekek profi megfigyelők. Ha a „Ne szemetelj az erdőben!” felszólítás csak más túrázó közeledtekor hangzik el, nyomban levonják a megfelelő következtetéseket, hasonlóan, ha a családból nem mindenkire érvényes e szabály.
Egy újabb láncszem a jövőbe
Zoli és Sári nemrég osztotta meg családjával a hírt: első gyermeküket várják. Milyen gyermekkort álmodtak meg számára? „Mindenképpen egy egyszerűbb gyerekkort szeretnénk, kevesebb játékszerrel. Itt a hatalmas kert, és olyan jól el tud játszani a természetben is egy kisgyermek, amikor maga a természeti környezet válik játékká számára. A családunkban egyébként körbejárnak a babaruhák, és ez annyira fantasztikus. A régi bölcső, a kiságy is továbbköltözik hozzánk. Valaki megkérdezte tőlünk, milyen színűre festjük át a gyerekszobát, mi azonban nem gondolkodunk ilyesmiben, hiszen másfél éve lett újrafestve. Másként fogja majd megmutatni a szoba, hogy egy kisgyermek lakik benne, mert tartani szeretnénk a minimalista vonalat. Ami a környezettudatosságot illeti, szeretnénk kipróbálni a mosható pelenkát, de ha nem fog beválni, akkor sem esünk kétségbe; nem fogunk extrém szélsőségekig eljutni, sem lelki beteggé válni, ha valami nem megy.”
Végül azokat a gondolataikat osztották meg velem az ifjú szülők, hogy mit szeretnének továbbadni a kis jövevénynek, milyen örökséget szánnak neki: „A gyerekvállalás miatt ma sokakban van szorongás – bennünket is megérintett a szele –, hogy szabad-e erre a bolygóra gyermeket szülni, amikor már túlnépesedés, túlfogyasztás jellemzi. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ha életszemléletünknek szerves része a környezettudatosság, akkor a gyermekünk is ebbe fog belelőni, és azt fogja továbbvinni az ő nemzedékében. Akkor pedig kamatoztatni tudja majd mindezt saját maga és környezete javára.”
Öt környezetvédelmi tipp Sáritól és Zolitól
- Ökotisztítószereket használunk: ecet, citromsav, szódabikarbóna, mosószóda.
- Takarékoskodunk a vízzel: ehhez víztakarékos zuhanytelepet, energiatakarékos háztartási gépeket használunk, és van egy nagy esővízgyűjtőnk is a növényeink locsolásához.
- A fenntartható gazdálkodást támogatjuk a vásárlások során.
- Támogatjuk a körforgásos gazdaságot, hogy kevesebb új terméket kelljen előállítani. Nem támogatjuk a fast fashiont, de nem kizárólag használt dolgaink vannak.
- Csomagolásmentesen vásárolunk, ennek hiányában igyekszünk papír- vagy egyéb lebomló, szelektálható csomagolást választani.
Megjelent a NOE Levelek 2023/337-338. számának 28–29. oldalán